A római hadsereg, amely 25 000 férfit számlált, és amely a 2. században az észak-pannon határvonal egyes erődjeiben helyezkedett el, fontos szerepet játszott a határ őrzésében a germánok esetleges támadásai ellen. Nem az volt a cél, hogy a határon teljes zárlat legyen, ezért nemcsak védő szerepe volt a hadseregnek, hanem őrizték a dunai gázlókat is, ellenőrizték az áruforgalmat és őrizték a tartományt a rablótámadások ellen.

A római hadsereg még több fontos szerepet töltött be. A táborok felépítésén kívül utakat, hidakat, vízvezetéket, csatornákat építettek, sőt hajóépítészettel is foglalkoztak a katonák. Ezeket ugyan katonai célokra felhasználták, de egyúttal megalapozták a tartomány gazdasági fejlődését is. Ezen kívül a  katonák, állandó bevételükkel felvásárló erőt is képviseltek. A hadsereg ellátása, főleg az élelmiszer felvásárlása és a mindennapi szükséglet,  a különböző kézműves termékek iránti kereslet, szolgáltatások, és a luxus áru iránti igény ahhoz vezetett, hogy a birodalomban a határ mentén gyors ütemben épültek a polgári települések, közvetlenül a tábor szomszédságában (canabae) és az auxiliárus castelek mellett (vicus) . Ezeket a településeket kereskedők, kézművesek, kocsmárosok, szolgáltatók és a katonák családtagjai alapították. Gyakran a kiszolgált katonák (veteranus) is ezekre a helyekre telepedtek le. Így a római hadsereg hozzájárult az újonnan alakult tartományok romanizálásához és a városiasodáshoz.

Az észak-pannoniai limes építése

A római hadsereg

A római katonák fegyverzete és felszerelése

A markomann háborúk - összevetés a Duna mentén

A virágzás és a hanyatlás korszaka

A római hatalom utolsó fellendülése és bukása